Erőszakmentes kommunikáció

Szokás még Együttműködő vagy Együttérző kommunikáció néven is emlegetni, de az eredeti módszer neve az Erőszakmentes Kommunikáció.

 

Témája

 

Olyan szándékú és stílusú kommunikációra “nevelés”, amely lehetővé teszi, hogy önmagad érdekeit úgy érvényesítsd, hogy közben tekintettel vagy a környezetedben élők jóllétére is.

 

De hát én nem is vagyok erőszakos!

 

Az a tapasztalatom, hogy mindenkivel előfordul, hogy erőszakos, csak maga az erőszak fogalma nem eléggé letisztult a társadalmunkban.

Erőszak: minden olyan akarat vagy szándék, amely arra irányul, hogy valaki úgy viselkedjen, beszéljen vagy gondolkozzon, ahogy az szerinted helyes vagy elvárható. Ide tartozik az érzelmi zsarolás, a fenyegetés, a tettlegesség, a dacolás, hisztizés, duzzogás, dührom, de még a csendes ellenállás is… Attól, hogy valaki nem hangos még lehet erőszakos. Sőt…ez talán még rosszabb, mert magát igyekszik jó színben feltüntetni (én bezzeg sosem veszekszem veled), de közben ugyanolyan szándékai vannak, mint annak, aki kimutatja valódi érzéseit.

Biztos, hogy sosem voltál még erőszakos?

 

Mire jó?
  • Harmóniát, őszinteséget, nyitottságot visz az emberi kapcsolatokba
  • Szeretetteljessé teszi a párkapcsolatot
  • Javítja a szülő-gyermek kapcsolatokat
  • Megtanít megismerni a saját szükségleteidet és igényeidet és hogy ezeknek kielégítése elsősorban a Te feladatod
  • Megtanít figyelni a másik igényeire és arra, hogy mindig van olyan megoldás, amelyben mindenki igényei teljesülhetnek
  • Megismerheted a saját valós érzéseidet…bármilyen furcsa is, ezzel általában nem vagyunk tisztában
  • Megtanít úgy beszélni a saját érzéseidről és problémáidról, hogy azokkal ne a másikat bántsd meg vagy vond felelősségre
  • Megtanítja, hogyan vedd észre amikor a másik túlzó érzelmi reakciójával segítségért kiált hozzád
  • A sok gyakorlás végére pedig eljutsz odáig, hogy lehetsz önmagad és kifejezheted önmagadat bármilyen helyzetben bárkivel szemben

 

Hogyan?

 

a_szavak_ablakok_vagy_falakRosenberg a módszer szülőatyja, és az általa írt könyv – A szavak ablakok vagy falak – tökéletes kezdő lépés az úton.

Egynapos tanfolyam keretében elsajátíthatók az alapok, a módszer lényege.

Természetesen a legfontosabb, mint mindig, hogy aztán odafigyelve a mindennapokban alkalmazd, gyakorold, vedd észre mikor és kivel megy nehezebben, vond be a párodat és a családodat és ne add fel, akkor sem, ha elsőre kissé nehézkes vagy fárasztó.

Hosszú távon kifizetődik a befektetett energia! 😉

 

Személyes élmény

 

A tanfolyamon még nem vettem részt, csak leírásokból ismerem a módszert és annak gyakorlatait alkalmaztam magamra. És hát rá kellett ébrednem, hogy hiába megy jól az erőszakmentes kommunikáció a kliensekkel a konzultációkon a magánéletemben sajnos rendre én is elkövetem a szokásos hibákat.

Azt akarom, hogy a másik ezt és azt tegyen, mert az úgy normális, úgy helyes vagy úgy természetes. :) Áááá, döbbenet mennyi erőszak van ezek mögött! Ma már sokkal jobban figyelek arra, hogy ne akarjak semmit a másiktól, vagy ha igen legalább ismerjem be, hogy mit teszek. Ezzel együtt azt is meg kellett tanulnom, hogy mit is jelent elmondani az igényeimet anélkül az elvárás nélkül, hogy a másiknak muszáj megváltoznia miattam inkább csak megadva neki a lehetőséget, hogy döntse el mennyiben tud változtatni a viselkedésén a közös jóllétünk érdekében. Másik nagy felfedezésem a témában, hogy eleve nem hittem abban, hogy léteznek mindenki számára jó megoldások és hogy a másik kényszerítés nélkül puszta jófejségből változtatni fog a dolgain. Egyre jobban látom, hogy tényleg vannak ilyen megoldások.

A módszer felhívta a figyelmemet a szükségletek beazonosításának fontosságára is…nah, igen, itt nagy hiányosságokat vettem észre magamon. Egyszerűen nem ismertem a saját szükségleteimet sem, pedig ez mozgatja az összes olyan típusú gondolatot, hogy “Azt akarom, hogy ilyen legyél és ezt tedd…”. Külön feladat még mindig, hogy az érzéseim mögött felfedezzem azt, hogy melyik szükségletem nem teljesül éppen. Úgy tűnik elég kevés időt töltünk azzal, hogy megismerjük saját mozgatórugóinkat pedig ez nagyon sokat könnyíthet a saját és a körülöttünk élők életén is.

 

 

 

1 Comment

  1. zdorci

    Ma már sikerült elérnem azt, hogy a másik szemszögéből is lássam a dolgokat. Megértettem, hogy az adott illetőnek egyszerűen csak rossz napja van és nem vettem magamra. Örülök hogy így nem maradtak bennem negatív dolgok. Azt hiszem ez egy jó kezdés volt de még sokszor kell tudatosítani magamban az olvasottakat.

Leave a Reply

Facebook

Get the Facebook Likebox Slider Pro for WordPress